Cikkek
Stadionmustra 2026: Európa legnépesebb szurkolói birodalmai (első rész)
Monumentális arénák, építészeti remekművek, euró százmilliókat termelő gépezetek és a közösségi extázis legszilárdabb bástyái. Stadionok, ahol tízezrek képeznek egységet minden áldott héten. Sorozatunkban sorra vesszük Európa leglátogatottabb futballstadionjait, amelyek nem csak a befogadóképességükkel, hanem a szurkolóik feltétel nélküli hűségével is kiemelkednek, ahol a telt ház alapvetés, a fanatizmus evidencia, és a garantált nézőszám a csapatok mögött álló legbiztosabb erő.
Hová tűntek a világklasszis csatárok? – A gólgyárosok alkonya a modern futballban
Na jó, legyünk igazságosak és méltányosak: a kérdés úgy pontos, hogy miért van egyre kevesebb belőlük. Hiszen természetesen léteznek még – de azok számára, akik évtizedek óta követik a labdarúgást, a mennyiségi különbség hatalmas kontrasztot mutat az 1990-es és 2000-es évek elképesztő csatárbőségéhez képest. Igaz, az elmúlt másfél évtizedben az összes többi poszt sokkal komplexebbé vált, és a játék evolúciójából következően is jelentősen megnehezedett a csatárok dolga, akiknek már régen nem csak a gólszerzés a feladatuk.
„Ali-oop” a Premier League-be – Tóth Alex a Bournemouth játékosa
Véget ért a hónapok óta tartó gittrágás, eldőlt Tóth Alex sorsa: a Ferencváros 20 éves középpályása az angol élvonalban szereplő AFC Bournemouth csapatában folytatja pályafutását. A kilencszeres válogatott Tóth öt és fél évre írt alá a „cseresznyésekhez”, 12 millió eurós kivásárlási árával a magyar bajnokság történetének messze legdrágábban értékesített játékosa lett – és immár a világ legerősebb ligájában bizonyíthat.
Arda Güler, a török hódító, aki tiniként tört utat a galaktikus hierarchiában
Amikor Arda Güler 2023 nyarán aláírt a Real Madridhoz, a spanyol sajtó még csak egy csiszolatlan gyémántot látott benne. 2026 januárjára azonban a helyzet gyökeresen megváltozott: a „török Messi” beérett, a hatalmas ígéretből a Real jövőjének egyik zálogává vált. Xabi Alonso féléves regnálása alatt Güler egy valóságos metamorfózison ment keresztül, amely 20 éves korára a világ legértékesebb középpályásai közé emelte, a Bernabéu közönsége már most a lábai előtt hever.
Buborékok a szakadék felett – az egymilliárd fontos paradoxon
A futballban a gazdasági stabilitás és a pályán mutatott teljesítmény nem feltétlenül tükörképei egymásnak, és erre jelenleg a West Ham United az egyik legélőbb példa. Míg a klub tartósan a világ 20 legértékesebb és legnagyobb bevételű csapata között van, a Premier League tabelláján kieső helyen áll. A „kalapácsosok” az utolsó sikeredző, David Moyes 2024-es távozása óta lejtmenetben vannak, és az egyre csak mélyülő szakmai válságból jelenleg egyáltalán nem látszik semmiféle kiút.
Szoboszlai világsztárrá érett, és a magyar sajtó ezt könyörtelenül ki is használja
Szoboszlai Dominik immár két és fél éve a Liverpool FC egyik kulcsjátékosa. A kezdetektől, Jürgen Klopp utolsó szezonja óta alapember az Anfielden, Arne Slot irányítása alatt pedig egyszerűen kihagyhatatlanná vált. Noha a Liverpool ősze meglehetősen vérszegényre sikerült, a formaingadozás a legkevésbé sem a magyar válogatott csapatkapitányán múlt. S miközben az elmúlt időszakban Szoboszlai a világ legjobb labdarúgói közé emelkedett, egyszersmind Magyarország legértékesebb „médiaterméke” lett.
Buborékok az üvegpalotában – a West Ham United és a lojalitás metafizikája
A modern futball korában a sikert trófeákban, a nagyságot pedig globális követőbázisban mérik; de létezik egy klub Kelet-Londonban, amely fittyet hány a piaci logika szabályaira. A West Ham United évtizedek óta az angol futball egyik legrendíthetetlenebb szereplője, amely csak ritkán tartozik az elithez, időről-időre a kiesés ellen küzd, mégis olyan hűséges szurkolói bázissal rendelkezik, amelyet bármelyik Bajnokok Ligája-győztes brand megirigyelne.
Fel az Akropoliszra? – Varga Barnabás az AEK Athénban folytatja
A görög AEK Athén kedden késő délután hivatalosan is bejelentette, ami már napokkal korábban borítékolható volt: átigazolta Varga Barnabást a Ferencvárostól. A 13-szoros bajnok 4,5 millió eurót fizet a 28-szoros válogatott támadó játékjogáért, aki az ősszel 29 találkozón 20 gólt szerzett az FTC színeiben, míg a magyar nemzeti csapatban az öt világbajnoki selejtezőjén ötször volt eredményes.
90 perc helyett 90 másodperc – hogyan változik a focifogyasztás kultúrája?
A futballfogyasztás sokáig messze túlmutatott önmagán, a sportág rajongói meccsnapon a mérkőzések köré szervezték az életüket. A kezdőrúgás kijelölt pillanata családok, baráti társaságok, komplett szurkolói közösségek életritmusát alakította: a futball időhatározó volt. A kilencven perc nem pusztán a játékidőt jelentette, hanem egy közösen elfogadott kulturális egységet. Kétszer 45 perc, közte negyedóra szünet: mindez együtt adott értelmet az élménynek. Noha a labdarúgás formai keretrendszere még mindig ez, az már koránt sem magától értetődő, hogy ekképpen is „fogyasztjuk”.
Vajon Trump a labdarúgó-világbajnokságot is megtrollkodja?
Bár Donald Trump köztudottan szereti a sportot (és persze annál is jobban a csúcseseményekkel járó rivaldafényt), a labdarúgás iránt 2025-ig nem tanúsított különösebb érdeklődést. Viszont mivel idén nyáron az Egyesült Államok lesz a vb egyik házigazdája (Kanada és Mexikó mellett), az amerikai elnök sem akar kimaradni a jóból, és már a World Cup „főpróbáján”, a tavaly nyári klubvilágbajnokságon ízelítőt adott abból, mire is számíthat tőle a nagyvilág a csúcstornán.
A pankráció keresztapja volt, az Egyesült Államok elnöke lett
Donald John Trump multimilliárdos üzletemberként a sportvilágra is kivetette a hálóját, az 1980-as évektől kezdve sorra kísérletezett a legkülönbözőbb sportágak révén is tovább növelni a vagyonát – és persze fennen hirdetni a nevét. Tucatszámra vásárolta a golfklubokat, bábáskodott a pankráció felett, de volt saját kerékpáros körversenye és amerikai futballcsapata is. Utóbbira mondjuk aligha emlékszik szívesen, mert miután trösztperbe fogta az NFL-t, földbe állított egy egész ligát.
Fegyelmezett szenvedély – a japán futballultrák páratlan világa
A 2018-as és a 2022-es világbajnokságok egyik legemlékezetesebb kísérőjelensége a lefújás után a stadionban maguk után takarító japán szurkolók voltak; az erről készült felvételek bejárták a világsajtót. Amin a nagyvilág ledöbbent, az a japánoknak teljesen természetes. A fanatizmus, a szenvedély és a megszállottság ugyanis nem zárja ki, hogy az alapvető civilizációs viselkedési normákat a futballultrák is betartsák – és ezt a japánok hétről hétre bizonyítják is.